A francba HimChan. Miért jött ez ide be? És Zelo? Jaj,
ne vigyorogj már. Ki tud ezzel borítani. Ha valami rosszat csinál, akkor mindig
vigyorog, mint egy elmebeteg.
• HimChan…
• Maradj csöndbe Jessica. Nem gondoltam ezt rólad. És te Zelo. A legjobb barátoddal? Pont ő vele kell ezt tenned? Tudod milyen boldog Jessica mellett? Ti meg csak játszotok vele. Nem szégyelled magad? Elveszed másnak a barátnőjét?
• Egy: Nem én vettem el tőle Jessicat ő vette el tőlem.
• Nem. Jessica elhagyott téged, amit meg is tudok érteni.
• Te nem tudod, hogy mi történt akkoriban ezért kérlek ne is avatkozz bele.
• HimChan. - szóltam közbe - Zelo kimennél?
• Nem.
• Menjél kifelé! - néztem rá haragosan erre ő durcásan, de szó nélkül elhagyta a fürdőszobát. - HimChan. Szeretem YongGukot ahogy Zelot is. Nem akarom Megbántani YongGukot mert tudom, hogy a szíve törne össze. Hidd el gondolatban már számtalanszor megöltem magam amiért Zelo iránt is érzek valamit. Nem tudom neki elmondani, hogy Zelot is szeretem. Nem akarom megbántani érted?
• Választanod kell.
• De nem tudok. Zelo az életemben egy olyan ember volt, aki megváltoztatott mindent. Megváltoztatott engem és más lett az élethez való felfogásom. YongGuk pedig… Sokkal tartozok neki. Szeretem őt is, mert törődött velem mikor senki más nem. Ő volt nekem az irányfény az életben. Nem hagyhatom el de Zelo iránt többet érzek, mint YongGuk iránt. Kérlek, ne mond el neki. Kérlek, ne beszélj erről senkinek. Majd ha érzem, hogy készen állok, rá akkor majd én elmondok neki mindent. Ígérem.
• Egy feltételem van.
• Mi az?
• Nem lehet ezen túl semmi közöd Zelohoz.
…
A szívem darabokra tört. Meg fogom bántani megint Zelot. Most én kerültem olyan csapdába, mint annak idején ő. Nem akarom. Nem akarom és nem akartam ezt az egész helyzetet.
• Akkor mit akartál? Azt hitted sose fog kiderülni. Ó drága Jessica én megmondtam szenvedni fogsz. Életed fénye nem sokára kialszik. Nem leszel majd más, mint egy névtelen holttest kinek a lelke bolyongani fog a Földön, amíg világ a világ. Nem fog veled senkise foglalkozni, ha letesznek a föld alá. Te majd várod kedvesed, és ha eljön, az idő nem lehetek egymásié még a túlvilágon, se mert lelketek bolyongani fog és szélvész fog titeket kergetni, mint Dante poklában ahol a szerelem bűnösei járnak. YongGuk pedig fiaddal fent az úgy nevezett mennyekben fog titeket nézni, ahogy szenvedtek. Nem maradtál velem annak idején. Pedig naggyá tettelek volna. Most itt ülhetnél trónusomon és uralhatnák együtt az egyszerű halandókat. Neked nem volt jó. Hát akkor most szenvedj drága Jessica. De nyugodj, meg én már tudom mi lesz a te sorsod. Láttam. Dönts, mert holnap késő higgy nekem.
• Bűnös vagyok. Rosszat tettem ezt nem tagadom. De nem hiszek neked. Nem vagy te Cassandra vagy Nostradamus. Nem. Te egy féreg vagy. Nem hiszek neked. Az én szívem sajnos két férfiért dobog, s nem vagyok hajlandó lemondani semelyikükről. Nem fogok dönteni. Zelonak és nekem is saját családunk van. Igaza van HimChanek nem találkozhatunk többet.
• Na, igen. Azt hiszed így megy? Tündér világban élsz édesem. Próbálkozhatsz elfelejteni, de úgyse fog menni. Elfuthatsz előle, de nem fogsz megmenekülni. Ha megpróbálsz menekülni előbb utóbb úgy is földre fogsz zuhanni és akkor már késő lesz. Nem tudsz már majd a helyzettel mit kezdeni s nem látod majd vigaszod másba csak a mindent megújító halálban. Meglásd. Nem tehetsz mást. Nincs jövőd, ha ezt teszed.
• Hallgass!!! Nem érdekelsz! Tűnj el!!!
• Elmegyek, de még visszajövök.
Hozzá bújtam YongGukhoz. Tudom. Mindent kapcsolatot meg kell szakítanom Zeloval.
• Jessica.
• Hmmm…???
• Elfogd tőlem kapni az influenzát, ha ilyen közel jössz hozzám. - megcsókoltam.
• Nem érdekel.
• Szeretlek.
• Én is YongGuk.
5 nap telt már el mióta HimChan rajta kapott minket Zeloval. Betartottam szavam és nem léptem kapcsolatba Zeloval. Eleinte bírtam, de az ötödik nap már nem. Hívogatott, üzeneteket küldött, de nem foglalkoztam vele. Megígértem, hogy nem fogok. Nem akarok mindent elveszíteni, amit eddig kincseimnek nevezhetek.
• Jessica… - Zelo állt ágyam szélénél.
• Te mi a fenét keresel itt?
• A fiamat jöttem meglátogatni, de látom nincsenek itthon.
• Biztos elvitte már YongGuk. Mi a francot keresel itt?
• HimChan elmondta mit mondott neked. Ez szemétség tőle. - befeküdt mellém.
• Zelo te mit művelsz? - próbáltam kirugdosni magam mellől.
• Áááá ne már. Ne legyél már teljesen hülye.
• Menj innen. Nem viccelek. - megcsókolt. Próbáltam elválni tőle, de nem sikerült. Elkezdtem ütögetni, de ő felült rám kezeim pedig lefogta. Megharaptam.
• Áááúúúú….. Nem vagy normális.
• Zelo kérlek. Hagyj békén.
• Te ennyire szereted YongGukot.
• Téged is szeretlek.
• Nem úgy látszik. Nem töröm, magam tovább legyél boldog YongGukkal. Ég veled.
• Zelo… - kiviharzott a szobából. Jobb lesz így… Nem szabad rá gondolnom se. Jobb ez így..
• HimChan…
• Maradj csöndbe Jessica. Nem gondoltam ezt rólad. És te Zelo. A legjobb barátoddal? Pont ő vele kell ezt tenned? Tudod milyen boldog Jessica mellett? Ti meg csak játszotok vele. Nem szégyelled magad? Elveszed másnak a barátnőjét?
• Egy: Nem én vettem el tőle Jessicat ő vette el tőlem.
• Nem. Jessica elhagyott téged, amit meg is tudok érteni.
• Te nem tudod, hogy mi történt akkoriban ezért kérlek ne is avatkozz bele.
• HimChan. - szóltam közbe - Zelo kimennél?
• Nem.
• Menjél kifelé! - néztem rá haragosan erre ő durcásan, de szó nélkül elhagyta a fürdőszobát. - HimChan. Szeretem YongGukot ahogy Zelot is. Nem akarom Megbántani YongGukot mert tudom, hogy a szíve törne össze. Hidd el gondolatban már számtalanszor megöltem magam amiért Zelo iránt is érzek valamit. Nem tudom neki elmondani, hogy Zelot is szeretem. Nem akarom megbántani érted?
• Választanod kell.
• De nem tudok. Zelo az életemben egy olyan ember volt, aki megváltoztatott mindent. Megváltoztatott engem és más lett az élethez való felfogásom. YongGuk pedig… Sokkal tartozok neki. Szeretem őt is, mert törődött velem mikor senki más nem. Ő volt nekem az irányfény az életben. Nem hagyhatom el de Zelo iránt többet érzek, mint YongGuk iránt. Kérlek, ne mond el neki. Kérlek, ne beszélj erről senkinek. Majd ha érzem, hogy készen állok, rá akkor majd én elmondok neki mindent. Ígérem.
• Egy feltételem van.
• Mi az?
• Nem lehet ezen túl semmi közöd Zelohoz.
…
A szívem darabokra tört. Meg fogom bántani megint Zelot. Most én kerültem olyan csapdába, mint annak idején ő. Nem akarom. Nem akarom és nem akartam ezt az egész helyzetet.
• Akkor mit akartál? Azt hitted sose fog kiderülni. Ó drága Jessica én megmondtam szenvedni fogsz. Életed fénye nem sokára kialszik. Nem leszel majd más, mint egy névtelen holttest kinek a lelke bolyongani fog a Földön, amíg világ a világ. Nem fog veled senkise foglalkozni, ha letesznek a föld alá. Te majd várod kedvesed, és ha eljön, az idő nem lehetek egymásié még a túlvilágon, se mert lelketek bolyongani fog és szélvész fog titeket kergetni, mint Dante poklában ahol a szerelem bűnösei járnak. YongGuk pedig fiaddal fent az úgy nevezett mennyekben fog titeket nézni, ahogy szenvedtek. Nem maradtál velem annak idején. Pedig naggyá tettelek volna. Most itt ülhetnél trónusomon és uralhatnák együtt az egyszerű halandókat. Neked nem volt jó. Hát akkor most szenvedj drága Jessica. De nyugodj, meg én már tudom mi lesz a te sorsod. Láttam. Dönts, mert holnap késő higgy nekem.
• Bűnös vagyok. Rosszat tettem ezt nem tagadom. De nem hiszek neked. Nem vagy te Cassandra vagy Nostradamus. Nem. Te egy féreg vagy. Nem hiszek neked. Az én szívem sajnos két férfiért dobog, s nem vagyok hajlandó lemondani semelyikükről. Nem fogok dönteni. Zelonak és nekem is saját családunk van. Igaza van HimChanek nem találkozhatunk többet.
• Na, igen. Azt hiszed így megy? Tündér világban élsz édesem. Próbálkozhatsz elfelejteni, de úgyse fog menni. Elfuthatsz előle, de nem fogsz megmenekülni. Ha megpróbálsz menekülni előbb utóbb úgy is földre fogsz zuhanni és akkor már késő lesz. Nem tudsz már majd a helyzettel mit kezdeni s nem látod majd vigaszod másba csak a mindent megújító halálban. Meglásd. Nem tehetsz mást. Nincs jövőd, ha ezt teszed.
• Hallgass!!! Nem érdekelsz! Tűnj el!!!
• Elmegyek, de még visszajövök.
Hozzá bújtam YongGukhoz. Tudom. Mindent kapcsolatot meg kell szakítanom Zeloval.
• Jessica.
• Hmmm…???
• Elfogd tőlem kapni az influenzát, ha ilyen közel jössz hozzám. - megcsókoltam.
• Nem érdekel.
• Szeretlek.
• Én is YongGuk.
5 nap telt már el mióta HimChan rajta kapott minket Zeloval. Betartottam szavam és nem léptem kapcsolatba Zeloval. Eleinte bírtam, de az ötödik nap már nem. Hívogatott, üzeneteket küldött, de nem foglalkoztam vele. Megígértem, hogy nem fogok. Nem akarok mindent elveszíteni, amit eddig kincseimnek nevezhetek.
• Jessica… - Zelo állt ágyam szélénél.
• Te mi a fenét keresel itt?
• A fiamat jöttem meglátogatni, de látom nincsenek itthon.
• Biztos elvitte már YongGuk. Mi a francot keresel itt?
• HimChan elmondta mit mondott neked. Ez szemétség tőle. - befeküdt mellém.
• Zelo te mit művelsz? - próbáltam kirugdosni magam mellől.
• Áááá ne már. Ne legyél már teljesen hülye.
• Menj innen. Nem viccelek. - megcsókolt. Próbáltam elválni tőle, de nem sikerült. Elkezdtem ütögetni, de ő felült rám kezeim pedig lefogta. Megharaptam.
• Áááúúúú….. Nem vagy normális.
• Zelo kérlek. Hagyj békén.
• Te ennyire szereted YongGukot.
• Téged is szeretlek.
• Nem úgy látszik. Nem töröm, magam tovább legyél boldog YongGukkal. Ég veled.
• Zelo… - kiviharzott a szobából. Jobb lesz így… Nem szabad rá gondolnom se. Jobb ez így..
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése